Mi okozhat rossz leheletet?
A kellemetlen lehelet vagy szájszag (Halitosis) hátterében olyan illékony anyagok, molekulák állnak amelyek származhatnak a szájüregből vagy egyéb forrásból (pl. garat vagy tüdő).
Az emberek több mint felének van szájszaga, azonban a legtöbbjük nem is tud róla. A szájszag eredete összetett azonban 90%-ban szájüregi eredetű: nem megfelelő szájhigiénia, fogágybetegség (parodontitis), beragadt ételmaradék, felrakódások a nyelven, nem megfelelően tisztított fogsorok, rossz fogpótlások, rosszindulatú daganat.
Napjainkban a maszkviselés sajnos a mindennapok részévé vált, ennek következtében kevésbé találkozunk azzal a problémával, hogy éreznénk mások szájszagát.
Talán lehet pozitív hozadéka is ennek, hogy egyes emberek felismerik saját kellemetlen leheletüket és tesznek ennek eltüntetéséért.
A kellemetlen szájszagért alapvetően bizonyos anyagok, így kén-vegyületek, aromás vegyületek, rövid láncú zsírsavak, nitrogén-tartalmú vegyületek, aminok, alkohol vagy fenil vegyületek, ketonok és alifás vegyületek felelősek.
A száj eredetű kellemetlen szagokért leggyakrabban két kén vegyület felel: a hidrogén-szulfid és a metil-merkaptán. Mindkettő bakteriális eredetű. A szájüregben több mint 500 féle baktérium él és a legtöbbjük képes valamilyen kellemetlen szagú vegyület előállítására.
Egészséges pácienseknél leggyakrabban a nyelvháton lévő baktérium felelősek a kellemetlen szagokért, míg fogágybetegségben szenvedő betegeknél a tasakok mélyén élő kórokozókat kell okolni.
A rossz lehelet oka lehet:
Dohányzás
A dohányzás elszínezi a fogakat, elősegíti a fogágybetegség kialakulását azáltal, hogy rontja a szövetek oxigén ellátottságát azonban gyulladás tüneteit enyhíti ezért nehezebb észrevenni a problémát.
A dohányzásnak magának, a füstnek és a dohánytermékeknek is önmagukban kellemetlen szaguk van. Továbbá a dohányzás rontja az ízérzékelést és a szaglást, ezért a dohányosok kevésbé érzik saját kellemetlen szagukat.
Rossz szájhigiénia
Nem kell sokat magyarázni, hogy a rossz szájhigiénia önmagában következményes betegségek nélkül is kellemetlen leheletet okoz.
A lepedékben hamar elszaporodnak a baktériumok. Megfelelő szájhigiénia alatt nem csak a rendszeres fogmosást értjük. A problémák az esetek nagy részében a fogak közötti területről erednek, ahova nem férnek be a fogkefe sörtéi.
Ezek a területek nem tisztulnak maguktól csak kiegészítő eszközökkel (fogselyem, fogköztisztító kefe) tisztíthatóak mechanikusan. Bizonyos szájvizek (pl. Listerine, Curasept, Corsodyl) nem csak a kellemetlen szagok ellen hatásosak, de rendelkezek antibakterális hatással is.
Antibakteriális hatásuk révén- különösen a klórhexidin-tartalmú készítmények csökkentik a szájüregben a baktériumok és így a gyulladás mennyiségét.
A leggyakoribb kiváltó oka a rossz szájhigiéniai és a fokozott lepedék képződési hajlam, azonban vannak bizonyos genetikai tényezők , betegségek és szokások (pl. a dohányzás, cukorbetegség) amelyek hajlamosítanak.
Alapvetően a megváltozott baktériumflóra összetétele felelős a gyulladásért, aminek következtében lebomlanak a fogakat tartó szövetek.
A fogak mentén a fellazult íny miatt tasakok alakulnak ki, elszaporodnak az agresszív baktériumok és gyulladás következtében elkezd lebomlani a csont.
Ezen folyamatok következményeképp a fogak meglazulása, elvándorlása, végső esetben pedig azok elvesztése következhet be.
A kórkép érinthet csak bizonyos fogakat, ilyenkor valamilyen helyi probléma (torlódott fogak, rossz tömés vagy fogpótlás, nehéz hozzáférhetőség) állhat a háttérben vagy kiterjedhet az összes fogra.
A fogágybetegséghez jellegzetes szájszag társul, gyakran már ez alapján messziről lehet diagnosztizálni a betegséget.
A kezelés alapvetően ilyenkor a fogak és tasakok megtisztításából, illetve léteznek különböző műtéti megoldások.
A legbiztosabb a megfelelő szájhigiénia megteremtése és a megelőzés!
Fogszuvasodás
Egy kezdődő szuvasodás még önmagában nem jár kellemetlen szaggal. Azonban amennyiben a zománc beszakad és kialakul egy üreg (köznyelven kilyukad a fog,) ezen a területen könnyebben meg tud tapadni a lepedék, vagy be tud ragadni ételmaradék.
A beragadt lepedék, ételmaradék elkezd bomlani, így kellemetlen ízt és szagokat eredményezve.
Gyakran megnyílt fogközök, vagy nem megfelelő tömések, pótlások következtében alakul ki újabb szuvasodás, illetve ugyanezek a tényezők hajlamosíthatnak fogágybetegség kialakulására az adott fogaknál.
Bölcsességfog
Bölcsességfogak a szuvasodáson kívül még akkor okozhatnak kellemetlen szagokat, amennyiben csak részlegesen törtek elő.
Ilyenkor a fog koronai része részben ínnyel fedett, következésképp tisztíthatatlan felszínek alakulnak ki, amelyeket egy hagyományos fogkefével nem lehet megfelelően elérni.
Ezekben az esetekben egy kisebb szájsebészeti beavatkozással a felesleges íny eltávolításával fel lehet szabadítani fogat.
Hosszútávon, amennyiben a probléma több alkalommal fent áll, adott bölcsességfog eltávolítása javasolt.
Sipoly
A fogak fogszuvasodás vagy trauma következtében elhalhatnak.
Ilyen esetekben az elhalt fogbélben elszaporodnak a baktérium, amelyek a fogak gyökércsúcsa köré kijutva gyulladást okozhatnak az állcsontban.
Ennek a gyulladásnak a fellángolása a tályog.
Időnként azonban a gyulladás utat tör magának az ínyen keresztül, és a váladék folyamatosan ürül a szájüregbe. Ezt a krónikus folyamatot nevezzük sipolynak.
Kialakulásakor egy pattanás szerű sipolynyílás figyelhető meg az ínyen. Az innen ürülő váladék kellemetlen szájízt és szájszagot eredményezhet. A megfelelő terápia ilyen esetben a fog gyökérkezelése vagy súlyos esetben az eltávolítása lehet
Ételek
Közismert, hogy bizonyos ételek és italok kellemetlen szájszagot okoznak. A legismertebbek a hagyma, fokhagyma , kávé, alkohol és bizonyos fűszerek.
A tévhittel ellentétben ezeknek a szaga nem csupán a szájból ered, hanem felszívódás után a vérből a tüdőn keresztül távozó molekulák felelősek érte. A kávé és az alkohol továbbá vizet von el a szervezetből, aminek következménye a csökkent nyáltermelés.
Szájszárazság
A szájszárazság általában a csökkent nyáltermelés következménye, a nyál nem tudja kifejteni tisztító és védő hatását.
A szájszárazság leggyakrabban bizonyos gyógyszerek mellékhatásaképp alakul ki, így például: vérnyomáscsökkentők, antihisztaminok, gyulladáscsökkentők és antidepresszánsok.
Ezen felül bizonyos krónikus betegségek, mint a cukorbetegség (diabetes), vesebetegség, autoimmun kórképek is okozhatnak szájszárazságot, továbbá kemoterápia vagy sugárkezelés mellékhatásaként is jelentkezhet.
Reflux betegség
A reflux egyik tünete lehet a szájszag és a kellemetlen szájíz. Jellegzetes tünetei a gyomorégés különösen fekvő helyzetben, ami akár kisugárzó fájdalmat, nyelési nehezítettségét, hányingert, köhögési ingert is okozhat.
Hátterében állhat bakteriális fertőzés vagy szervi elváltozás (rekesz sérv, gyomorszáj vagy nyelőcső tágulat) is.
Ezenkívül bizonyos életviteli tényezők hajlamosítanak, mint például a sok stressz, alkoholfogyasztás, csípős, zsíros, fűszeres ételek fogyasztása, rendszertelen étkezés, dohányzás.
Mandulák
A manduláknak ún. kriptás szerkezete van, az itt megbúvó baktériumok szintén okozhatnak szájszagot, elsősorban gyulladás esetén.
Időnként a mandulákban a visszatérő gyulladás hatására kialakulhatnak meszesedések, kövek, amelyek szintén okozhatnak kellemetlen leheletet. Az ilyen jellegű meszesedések sokszor egy panoráma röntgenfelvételen is látszódnak.
Cukorbetegség
Bizonyos esetekben, elsősorban inzulin hiányában azért emelkedik meg vércukorszint, mert a szervezet képtelen felhasználni a cukrot a vérből. Ilyenkor valamilyen alternatív energiaforrásra van szükség.
Így elkezdődik a zsírsavak bontása, ami során bomlástermékként ún. keton vegyületek keletkeznek. Ezeknek a kilégzését nevezzük az ún. acetonos leheletnek, amely igen jellemző cukorbetegeknél. Ezeknek a vegyületeknek a felhalmozódása a szervezetben súlyos problémákat okozhat!
Daganatos betegség
A rosszindulatú daganatokban a sejtek elhalnak, és az elhalást időnként igen kellemetlen szagok kísérhetik. A szag forrása nem csak a szájüreg lehet, származhat távolabbi területekről is, így pl a garatból, gégéből.
Hogyan lehet megelőzni a rossz lehelet kialakulását?
A rossz lehelet kialakulásának az esetek döntő többségében (kb 90%) szájüregi oka van.
Így a jó szájhigiénia fenntartásával a legtöbb esetben a rossz lehelet is megelőzhető.
Kiemelten fontos, hogy a napi szájápolási rutin része legyen a napi legalább kétszeri fogmosás, a naponta minimum egy alkalommal történő fogköztisztítás (fogselyemmel vagy fogköztisztító kefével).
Emellett kiegészítésképp alkoholt nem tartalmazó szájvíz használata szintén előnyös a szájüregi egészség megőrzése szempontjából.
A rendszeres fogorvosi szűrővizsgálat révén időben diagnosztizálhatók és kezelhetők az esetlegesen kialakuló, kezdeti elváltozások.
A 6 havonta esedékes professzionális fogkőeltávolítás szintén szerves részét kell képezze a szájhigiéniás rutinnak.
Amennyiben a megfelelő szájhigiénia megléte mellett áll fent a kellemetlen szájszag, annak valamilyen általános oka van. Ezekben az esetekben a fogorvos mellett egyéb szakemberek segítségét kell kérni a probléma diagnosztizálása és kezelése végett.
Okozhatja a kellemetlen szájszagot súlyos egészségügyi probléma is?
Amint a fenti felsorolásból is látszik, a kellemetlen szájszag kialakulásának számos oka lehet. Ezen okok közül nem mindegyik a szájüregben keresendő.
Ha a kellemetlen szájszag huzamosabb ideig fennáll és annak nincs fogászati oka, mindenképp érdemes egy általános kivizsgálás során utána járni a szájszag kiváltó forrásának.
Az időben történő diagnózis esetén sokkal kedvezőbb a gyógyhajlam azokban az esetekben is, ha a szájszag kiváltó forrása valamilyen általános egészségügyi probléma.
Mennyi ideig tarthat a rossz lehelet, mikortól jelez bajt? Mikor kell orvoshoz fordulni?
A kellemetlen szájszag lehet átmeneti, ebbe az esetben valamilyen étel vagy ital fogyasztása állhat a hátterében.
Amennyiben a szájszag tartós, akár hetekig fennáll, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
Mivel 90%-ban valamilyen szájüregi probléma áll a szájszag hátterében, első lépésként érdemes fogorvoshoz fordulni.
Ha a fogorvosi szűrővizsgálat során semmilyen elváltozás nem diagnosztizálható a szájüregen belül, érdemes bevonni újabb szakembereket (fül-orr-gégész, gasztroenterológus, belgyógyász, endokrinológus), hogy kiderüljön mi okozza a kellemetlen tüneteket.
A fogágybetegség önmagában egy súlyos kórkép, hiszen a következtében alattomos módon elveszíthetjük az összes fogunkat. Ezenkívül gondolni kell egyéb súlyos betegségre, mint pl. a cukorbetegség, daganatos megbetegedés.
Hogyan vizsgálja meg az orvos?
Fogorvosi vizsgálat során a szakember átvizsgálja a fogakat, hogy nincsenek-e olyan elváltozások a szájüregben, melyek a kellemetlen szájszag forrásai lehetnek.
Szájszagot okozhatnak szuvasodások, fogkő, letört, bent maradt foggyökerek vagy lepedék a fogak felszínén.
A fogorvos megvizsgálja az ínyt, annak egészségét, vannak-e tasakok vagy vérzési hajlam. Mélyebb tasakok esetén azokban felhalmozódhatnak a baktériumok, mely folyamat az egyik leggyakoribb forrása a kellemetlen szájszagnak.
Általában készül valamilyen röntgenfelvétel, rutinszerűen panoráma röntgen.
Sajnos a fogak közötti területekből, a fogközökből kiinduló szuvasodásokat röntgen hiányában gyakran csak akkor lehet felfedezni, amikor a szuvasság már komoly méreteket öltött.
Röntgenfelvételen értékelhető a bölcsességfogak helyzete, illetve az, hogy okozhatnak-e valamilyen problémát a jelenben vagy a jövőben.
Emellett a nyelv, a nyelvgyök és a garat felső részének átnézése is egy rutin vizsgálat része.
Hogyan kezeli az orvos a problémát?
Gyakran egy egyszerű fogkőeltávolítás is orvosolhatja problémát, hiszen a fogkő elmeszesedett baktériumok összessége, melyek egy folyamatos gyulladást tartanak fenn. A szájszag leggyakoribb kiváltó oka a fogkő illetve a fogágybetegség.
Fogágybetegség, azaz parodontitis esetén már szükség lehet mélyebb tisztításra, ún. kürettálás.
Kürettálás során a fogak íny alatti részéről, a kialakult tasakok mélyéről is el kell távolítani a fogkövet és a gyulladt szöveteket, amit gyökérsimítással együtt végzünk.
A legfontosabb feladat azonban a kezelést követően a megfelelő szájhigiénia fenntartása.
Amennyiben a páciens nem kooperál, nem tisztítja a szakemberek által javasoltaknak megfelelően a fogait, a probléma rövid úton újra ki fog alakulni.
A dentálhigiénikusok a tisztításon kívül teljes körű felvilágosítást (instruálás, motiválás) adnak, ahol bemutatják a tökéletes szájhigiénia alappilléreit (megfelelő fogmosási technika, fogközök tisztántartása, szájvíz használata).
Nagyon fontos a nyelvhát tisztítása, mivel gyakran az ott található felrakódások a kellemetlen lehelet forrásai.
Ez drogériákban illetve gyógyszertárakban beszerezhető ún. nyelvkaparókkal történik, amelyekkel mechanikus megtisztítható a nyelv felső felszíne.
Időnként a nyelv elszíneződést is mutathat, illetve kialakulhat az úgynevezett szőrös nyelv, amikor a nyelvhát valóban úgy néz ki, mintha szőrök lennének rajta.
Ezek hátterében állhat valamilyen gombás fertőzés, ami akár egy korábbi antibiotikus terápia mellékhatásaként is kialakulhat.
Ha a kellemetlen szagok kiváltó forrása fogszuvasodás vagy rossz tömés, rosszul elkészített fogpótlás, úgy ezeket a problémákat megfelelően el kell látni, a töméseket, fogpótlásokat cserélni kell.
A panorámaröntgenen minden esetben értékelni kell az esetlegesen jelen lévő bölcsességfogak pozícióját, tisztíthatóságát és az előtte lévő foghoz viszonyított helyzetét. Sok esetben megelőző, preventív jelleggel a bölcsességfogak eltávolítása javasolt a későbbi károsodások megelőzése végett.
GYIK
Számos kiváltó oka lehet a kellemetlen szájszagnak. Az esetek 90%-ban valamilyen szájüregi probléma áll a hátterében, leggyakrabban rossz szájhigiénia és/vagy fogágybetegség. Ha nem fogászati oka van, minden esetben alapos általános kivizsgálás javasolt.
Amennyiben kizárható, hogy szájüregi probléma okozza a szájszagot, gondolni kell cukorbetegségre, alsó vagy felsőlégúti kórképekre, esetleg valamilyen fül-orr-gégészeti betegségre, vagy rosszindulatú elváltozásra.
Legtöbbször egy egyszerű, fájdalommentes klinikai vizsgálat és panoráma röntgenfelvétel által diagnosztizálni lehet a probléma forrását. Sokszor egy egyszerű fogkőeltávolítás, professzionális szájhigiénés kezelés elégséges a szájszag megszüntetéséhez.
